Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A rituálpedagógia játékai

Zongorabillentyűk-játék: egy gyermek a zongorista, a többi játékos neki háttal, törökülésben ül. Az ülők valamilyen hangot találnak ki maguknak (állathang, tárgyak hangja, organikus egyéb hang), amelyet először megszólaltatnak és kipróbálnak. Ezután a zongorista tenyerével megérint 1-1 gyerekhátat, vagy akár egyszerre többet is, akik míg lassan előredőlnek, közben megszólaltatják a saját hangjaikat, majd kiegyenesednek a kiinduló helyzetükbe, végül pedig elhallgatnak. Így zenélnek együtt.

Rágógumi: 2-3 csapatot hozunk létre. A feladat az, hogy a csapattagoknak meg kell nyújtani egy hosszú sorban a testüket úgy, mint amikor egy hosszú rágógumit húzunk ki a szánkból. A csapatkapitányok a falhoz tapadnak, akik kinyújtják a testüket, majd sorban hozzájuk ragad kinyújtott testtel a többi játékos is. Az a jó, ha minél nagyobb terpeszt vagy egyéb extrém állást, féltérdelést, állást találunk és azzal jól megnyújthatjuk a testet. A sor, azaz a rágógumi végén, az utolsó játékos kezénél vagy lábánál jelet teszünk a földre. Amelyik csapatnak hosszabb lesz a rágógumija, az nyer. Tilos nyújtott karral és lábbal hason, háton a földre feküdni!

Póktánc: a gyerekek pókjárás testhelyzetbe helyezkednek el, majd egyvalaki dobolni kezd, a pókok pedig emelgetni kezdik a lábaikat és a kezeiket. Az a jó, ha minél gyorsabban és minél rendszertelenebbül emelődnek a végtagok.

Galacsindobálás lábbal az ellentétes térfélre: két csapatot alkotunk, a galacsinokat felsorakoztatjuk a tér közepén egyenes vonalban, majd jelre a két csapatnak az ellentétes térfélre kell dobálnia lábbal a galacsinokat. Az a csapat győz, amelyik több galacsint tud lábbal a másik csapat térfelére dobálni. A galacsinokhoz kézzel hozzányúlni tilos!

Hátbarátom-térdbarátom-vállbarátom: a társaság szabadon jár a térben, majd jelre mindenki választ magának egy hátbarátot, akivel összeérinti a hátát, majd később egy másik jelre egy másik társat, aki a térdbarátja lesz, vele pedig a térdét érinti össze, végül egy harmadik jelre egy harmadik társát, akivel pedig a vállát fogja összeérinteni. Ezt követően a gyerekek dobszóra elindulnak és szabadon járnak a térben, majd adott vezényszóra „keresd meg a hátbarátodat!” megkeresik a hátbarátukat, és összeérintik a hátukat, majd újabb vezényszóra a térdbarátukat keresik meg, és térd-összeérintéssel üdvözlik egymás, valamint újabb vezényszóra a vállbarátjukat keresik meg, akivel a vállukat érintik össze. Így folytatódik és variálódik a járás és a barátkozás a játék végéig.

Harc alkarral: párban állunk egymással szemben, a könyök alatti alkarral vagy védekezünk a párunk támadásaival szemben, vagy pedig mi támadunk. Nem a harcolás a fontos, mert az alkart ért erős ütések nagyon fájhatnak, hanem a mozgás ritmusa és plasztikussága. A játék bizalomjáték is egyben.

Malackergető lábbal: körben ülünk a földön. Két plüssállatot adogatunk egymásnak körben a lábunkkal. Az egyik egy malac a másik pedig egy tigris. Az a cél, hogy a tigris ne érje utol a malacot, mert akkor megeszi.

Pók, bodobács, elefánt: párban állunk, a párunkkal szemben a tér két oldalán kb. 5 méter távolságra egymástól. Először nyitott szemmel közelítünk egymáshoz úgy, hogy a kezünket a testünk előtt kinyújtva tartjuk, szétnyitott ujjakkal, a párunk felé fordított tenyérrel. Az a cél, hogy középen a tenyerünket össze tudjuk érinteni. Ezt a kéztartást ismételjük lassú járással egymás felé csukott szemmel. A következő indulási helyzet négykézláb állás magasra emelt fenékkel, a másiknak háttal elhelyezkedve. Nyitott szemmel, majd csukott szemmel is elindulva az a cél, hogy középen a fenekünket a párunkkal összeérintsük. Az elefánt pozícióban pedig megint egymással szemben állunk, majd behajlítjuk a mindkét karunkat, csuklónkkal megérintjük a vállakat, a könyököket pedig megemeljük egy kicsit. A két könyökkel, vagyis az „agyarunkkal” célozzuk meg a párunkat, aki velünk szemben áll, majd először nyitott, aztán pedig csukott szemmel elindulunk egymás felé, míg az agyarak érintkeznek egymással. Fontos, hogy először a másik „pókját, bodobácsát, agyarát” célozzuk meg, és csak azután induljunk el lassan egymás felé.

Rajzolás testtel a térben: állásban különféle testrészeinkkel (fül, orr, váll, térd, boka, stb.) különböző képeket – fát, házat, virágot, autót, stb. - rajzolunk magunk elé vagy mellé a levegőbe. A rajzolás után ki is színezzük a rajzot.

Féreg-futóverseny: a hátukon fekvő férgek felsorakoznak egy kijelölt vonal mögött, majd indító jelre elindulnak a célig. Csak a törzzsel lehet kígyózva haladni, a végtagokat tilos használni. Az a győztes, aki hamarabb célba ér.