Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Macis szabadversek

Borzacsos

Borzas szőrrel, töpörödött volt e medve,

s nem helyezve polcra, ágyra,

s nem ültetve bőrfotelbe,

ablakdeszkán sem pihen le,

inkább játszik,

bukfencezik,

ha teázik - gurgulázik,

mézesmanccsal maszatolja, átrajzolja

a falon a mintákat – no, hát ezért borzas szőre,

mert a bunda egykettőre ragacsos lesz,

s porpiszok vesz

nagy birtokot a felborzolt szőringen.

 

Borzacsos így heti egyszer

Bocsonddal vesz mackófürdőt,

habzótenger hullámain

ringatózva, viháncolva

fröcskölnek és szétpancsolnak

eget-földet eggyé váltva,

mackóanyát szorgos munkára bocsájtva.

 

Borzacsos, ha nincsen kedve,

egy szőnyegen elmerengve

kigondolja holnap

vajon mit is tenne,

új kalandért merre menne

a brummogó barlangban:

bemásszon egy szekrény alá,

hol ijesztő vaksötétben

egy csuporral az ölében,

csendben, titkon, hogy ne hallja

és ne lássa mackófia

borzas manccsal, mackónyelvvel

kinyalná

az egyik elcsent méz-csuprot.

 

Orrmorc

Orrmorc a pukkancs medve,

orra elveszett, bal fülét

egy véletlen tűz megperzselte,

s azóta dühödt, méregplüss pamacs,

Orrmorccal ne vitázzon,

ki gyenge jellemdarab.

 

Míg új fénnyel tündökölt a polcon,

lábát lógatva nézett a szemközti falra,

s arra várt csak, hogy meglógjon,

de senki, senki sem vette észre,

mert Orrmorc

hétköznapi külsővel volt levédve.

 

Hát duzzogni kezdett

a mackópolc legtetején,

az évek jöttek

és elhagyták elárulva szegényt,

majd egy szép nap lekerült a földre,

s kiporolták szőrét

a tölgyfalombos, erdős levegőbe.

 

És ahogy tisztult a bunda,

már azt vette észre,

hogy orrát nem veszik többé leltárkészre,

…elveszett,

és hiába járták körbe a zöld zsombékokat,

az orr-varázsló magával vitte,

s most is Orrmorcon mulat.

 

S a Nap ekkor még magasan állt,

Orrmorc a konyhaasztalon, mint

mozdulatlan kismadár,

új orrot bár növeszthetett volna

- ha lehet,

de a polcra vissza ily csonkán

már nem mehet.

 

Mackóanya szép fekete mackóorrot keresett

a gombos kisfiókban,

Bocsondja eközben mécsest gyújtott,

és tüzeskedett a szűk mackókuckóban,

mikor egy óvatlan pillanatban

egy bal mackófül széle

a lángba veszett füstölve,

feketéllve.

 

Ekkor végleges döntés született,

Bocsondra súlyos büntetés várt;

a morcos orrdísz főhelyén már

sohasem foglalhat területet,

maradjon csak üresen,

örökös emlékül,

majd kócosbundásunk belőle tanul,

s épül. 

 

Foltolódó

Hoppá, itt is egy

meg itt is,

folt hátán folt bőven díszlik

Foltolódó hasán,

mancsán,

hátán,

lábán,

s ki tudja még melyik táján

e szőrbundás kedvencnek.

 

Foltolódó kölcsönmackó

helyről helyre elmehet,

Nyuszincitől Őzalánig

minden állat otthonában ott lehet,

szőre kopott,

agyonmosott

bolyhos rengetegből áll,

ám szájáról nem tűnik el

a csábító mosolygás.

 

Nyúzzák-húzzák a játékban,

s így temérdek bocstájékban

hasad a plüss,

szakad a szőr,

s kikandikál néhány helyen

Foltolódó bélése a bocsbőréből.

Mackóanya amint látja,

gondos manccsal bevarrja,

s néhány napig a bocsszőrme

Foltolódón tart rajta.

Ha meg foszló szőrposztója

szétkeshedve elgyengül,

Mackóanya foltocskáin

a varrótű összes vágya

teljesül.

 

Foltolódó boldogsága

ettől még tökéletes,

s önérzetén

foltnélkül és mókáskedvvel él

ily sérülékenyen.

Bocsond nagyon ragaszkodik,

ahhoz, ki nem panaszkodik sohasem,

mert sértetlen mackószívet

visel a folt odabenn.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.